Szereplők: Markson, JJ Project és a többi GOT7 tag, de csak említés szintjén
Műfaj: angst
Figyelmeztetés: nincs~
Leírás: Az első szerelem soha nem múlik el, de mindig véget ér. (song) 

Jackson fáradtan rogyott le a stúdióban lévő kanapéra. Megkínzott torka kegyelemért könyörögött, ahogy lassan az óra hajnali egyet mutatott. A kínai rapper már három órája próbálkozott felénekelni a részeit, anélkül, hogy elsírta volna magát. Már mindenki órákkal ezelőtt végzett a bandából, Jackson és a GOT7 csendes rappere, Mark kivételével. A két fiú próbál meg ragadni minden alkalmat, hogy ne találkozzanak, mióta szakítottak egymással.

Ám ez kivitelezhetetlen volt egy bandában és egy duettszámnál. Ennek viszont az lett az eredménye, hogy folyton késlekedtek a felvételeikkel, ezzel magukra haragítva csapattársaikat is. Jackson a szemei elé rakta a karját, hogy eltakarja a könnyeit, amik az elmúlt órákban századszorra indultak útnak a arcán. Lassan egy hónapja, hogy az idősebb, tajvani rapper otthagyta őt az egyik 2PM-es sunbae-ért. A kínai fiú teljesen az óta teljesen összeomlott és nem volt önmaga.

Csak a zongora kíséri a szomorúságom
Csendesen hallgat az összes cselló is
Azt hiszem, pontosan kifejezted magad
Tudom, biztosan tudom, hogy nem bánod

Mark morogva fordult a fal felé, amikor meghallotta, hogy csapattársai hazaértek a stúdióból. Ő, hogy Jackson-t elkerülje, torokfájásra és rosszul létre hivatkozva másnapra halasztotta a felvételeit. Semmi kedve se volt a barátai rosszalló pillantásaihoz és kérdéseihez, se Jacksonhoz. Tudta jól, hogy megbántotta régi szerelmét, de nem tehetett mást, amikor belezúgott a 2PM jóképű énekesébe, Chansungba. Jackson és ő már egy jó éve csak kerülgették egymást, folyton veszekedtek és igazából mindenre a szexet használták megoldásképp.

Túl jól ismerték a másikat és ezzel óhatatlanul is megunták, hogy nem okoznak meglepetést egymásnak. Chansung ezzel ellentétben nem ismerte Markot, és minden szavát, rezdülését rajongással figyelte. A tajvani fiú hiányolta ezt a fajta figyelmet, és bármennyire is szerette Jackson régen, most megbánás nélkül vetett véget a kapcsolatuknak. És ezt Jackson szemébe bárhogy is próbálta szépíteni, a kínai rapper is nagyon jól tudta.

Azt mondod, neked is fáj, de nem hiszek neked
Elmúltak az idők, mikor együtt voltunk
Remélem, ő jobban szeret, mint én
Csak akkor leszek képes elmenni

A két fiú szemeit könnyek lepték el, ahogy visszagondoltak arra, hogy milyen boldogak is voltak együtt, mindenféle nehézség ellenére. Mindig számíthattak a másikra, ha gond volt. Mikor hazaértek egy-egy fárasztó koncert, vagy próba után, ott voltak egymásnak, mint egy lelki szemetes vödör. A kezdetek kezdetétől együtt harcoltak, még a trainer idők kegyetlen percei, órái, évei alatt is.  

A csendes, és visszahúzódó Markból, csak Jackson tudta kihozni az „állatot”, még ha inkább a szó negatív, mint pozitív értelmében. Amerikából egy teljesen más világba érkező Marknak Jackson maga volt a menedék, de ez fordítva is igaz volt. Meg se lepődtek rajta, sőt automatikusan jött a döntés, hogy együtt fognak járni, hiszen a végletekig szerették egymást. Egyikünk se gondolta volna, hogy egyszer búcsút kell majd mondaniuk egymásnak.

Azt akarod, hogy kimondja, de olyan nehéz
Nem akarok szakítani veled
Miért kéne mosolyognom hozzá?
Nem vagyok képes rá, hogy elfogadjalak titeket
De ne aggódj, valahogy megleszek

Jinyoung halkan nyitott be a legjobb barátja szobájába, hogy megnézze, hogy jól van-e a fiú. A takaró alatt látni lehetett, ahogy Mark testét rázza a néma zokogást, minek láttán Jinyoung anyatigrisként indult volna, hogy szívére ölelhesse a tajvani fiút. Ám hirtelen Jaebum karja tűnt fel a semmiből és kipenderítette a szobából kedvesét, aki könnyes, vádló szemmel pillantott fel rá. Jinyoung tisztában volt az okaival és megértette Mark döntését. Sajnálta Jackson-t, de képtelen volt haragudni a legjobb barátjára. Ezzel ellentétben Jaebum képtelen volt felfogni, hogy lehetett Jacksonnal Mark ilyen önző és kegyetlen.

A régi JJ Project-es duett tagjai dühösen néztek farkasszemet egymással. A kanapén ülő maradék három tag behúzott nyakkal várta a már hétköznapivá vált ordítozást, ám ez most elmaradt. Helyette Jaebum fogta magát, felrángatta a cipőét, majd elviharzott a lakásból egy hangos ajtócsapódás kíséretében. Jeges csend borult a szobára, melyben  tisztán lehetett hallani a szobából felhangzó szomorúsággal teli sírást, amihez lassan csatlakozott a nappaliban álló, faképnél hagyott Jinyoung is.

Már messze jársz, s én is lassan-lassan elmegyek
Miért kéne kompromisszumot kötnöm?
Tényleg nem vagyok rá képes
Hogy ilyen gyorsan elhallgassak

Jackson zokogva vágott bele újra és újra a falba az öklével. Miért? Ez a szó villogott a fejébe egyre, miközben már alig kapott levegőt a könnyeitől, de közben folyamatosan ütlegelte a stúdió falát. Hirtelen két kéz rángatta el a kemény felülettől, és Jackson hiába próbált kiszabadulni, az erős karok nem engedték. „Ne csináld, tönkre teszed magad!” kiabált vele egy jól ismert hang, mire a kínai rapper teste elernyedt a szorításban és a földre rogyott. Jaebum mellé térdelt és átölelte a barátját.

Jacksonból újabb erővel tört fel a zokogás, miközben Jaebum pulcsijába kapaszkodott. Egy fél óra múlva, mikor a kínai fiú valamelyest megnyugodott, fájdalomtól zsongó fejjel és belefáradva ült Jaebum ölelésében, aki egy pillanatra se engedte el őt. Jacksonból a sírással együtt a remény is távozott. Mark nem szereti őt és nem is fogja soha többé. Ezt el kell fogadnia. Így, amikor Jaebum eltolta magától, hogy megnézze, hogy van, csak ennyit suttogott a levegőbe, halkan:

- Megtanullak, majd elengedni, mert túlságosan szeretlek...